Bartók Imre: A nyúl éve

Az emberek történelme úgy emelkedett ki a barbárságból és hullt vissza aztán ugyanoda, hogy a nyugalom ideje éppen csak egy levegővételre volt elég. Egy levegővétel, és némi tisztánlátás, annak felismerése, hogy a hideg álmok szőttese már egyetlen kéz melegétől képes lángra kapni. A süllyedés és romlás panaszai visszhangoztak a reggeli szélben. Egyetlen vízcsepp morfológiája gazdagabb és bonyolultabb volt a műholdakat létrehozó technikai tudásnál. A hópelyhek finomstruktúrája gúnyt űzött a felhőkarcolók gőgös geometriájából.

Martin, Karl és Ludwig, akik valaha rettenthetetlen gyilkológépekként járták New York utcáit, most kibernetikus beültetéseiktől megfosztva, rozoga öregemberekként kénytelenek szembenézni a posztapokaliptikus világgal, amelynek létrejöttét ők maguk idézték elő. A nyugati civilizáció egykori fellegvára ma már mutáns növények és emberi, állati eredetű hibridek keltetője, ahol a túlélés törvénye az úr. Amikor azonban céltalannak látszó kóborlásaik során összetalálkoznak Gonyolékkal, a furcsa, kövér kis lénnyel, aki egy titokzatos mutánskolónia felderítőjeként járja a felperzselt várost, a gondolkodók előtt újra felcsillan a remény: lehetséges volna, hogy az emberiséget kis híján kiirtó kataklizma után valóban elérkezett a Föld új korszaka? És lehet, hogy ennek az új korszaknak az új közösségeit valakik, valahol éppen az ő tanításaik alapján próbálják megszervezni? 

A patkány éve folytatásában Bartók Imre továbbfűzi az első kötetben megismert gondolkodók történetét, még részletesebben kibontva szélesvásznú vízióját a biológiai katasztrófa sújtotta New Yorkról és annak lakóiról. Könyvében a hátborzongató és költői látomások éppúgy megférnek az akciódús üldözési jelenetekkel és vérfürdőkkel, mint a vígjátéki elemeket sem nélkülöző filozófiai párbeszédek a metafizikai horror legszebb hagyományait idéző epizódokkal. Libri Könyvkiadó

Alice Munro: Drága élet

 „Bizonyos dolgokra azt mondjuk, megbocsáthatatlanok, vagy, hogy soha nem fogjuk megbocsátani magunknak. De megbocsátjuk – mást se teszünk.” 

Alice Munro különleges képessége, amellyel elénk tárja egy élet lényegét, legújabb kötetében is tetten érhető. Mindig képes rávilágítani arra a sorsfordító pillanatra, amikor egy véletlen találkozástól, egy meg nem tett lépéstől vagy egy váratlan sorsfordulattól visszafordíthatatlanul megváltozik minden. Legújabb könyvének legnagyobb érdekessége, hogy négy olyan darabbal zárul, amelyek a szerző gyerekkorában játszódnak, bevallottan önéletrajziak, és felidézik azt a világot, ahonnan ez a rendkívüli pálya felívelt.

Ez az egyedülálló elbeszélő tehetséggel megalkotott, hol elképzelt, hol valóságos közeledésekről és távolodásokról, elindulásokról és megérkezésekről, véletlenekről és kimódolt aljasságokról, veszélyes és veszélytelen vágyakról szóló tizennégy történet ragyogó, kitörölhetetlen képet fest arról, milyen furcsa, ijesztő, kegyetlen és különleges tud lenni az életünk, és a minket körülvevő világ, amelyben így vagy úgy létezünk. Alighanem Alice Munro ezzel a kötettel búcsúzik az irodalomtól, ezt a tudást hagyja ránk örökül. Park Kiadó

Slam.Pont 1

Nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a slam poetry igazán belakja új otthonát 2006 óta jöttek-mentek a slammerek, de leginkább jöttek, jöttek és jöttek, közben pedig a közösség bizonyította, hogy valóban értéket teremt, őszinte és megzabolázhatatlan. Mi most mégis megpróbáljuk feltenni a szereplőkre a zablát, keretek közé szorítani őket, hogy életük és munkájuk egy kicsit új szemszögből kerüljön a közönség elé.

Van, aki már ismeri őket, és van, aki még csak ismerkedik az új szomszédokkal. Nekünk ők lakótársaink, és szívesen vezetünk körbe közös terünkben a hívatlan látogatótól a beköltözni vágyóig mindenkit. Mert már nem múlhat el év teltházas országos verseny nélkül, hónap klubest nélkül, és hét slam poetry nélkül. Ezért készül könyvsorozat a slammerekről, és természetesen rajtuk keresztül magáról a slam poetryről. André ferenc, Mavrák Kata Hugee és Süveg Márk Saiid az elsők, akik kinyitják nekünk az ajtót, és beinvitálnak intim tereikbe oda, ahonnan elindulnak a színpadra, oda, ahol maga a színpad áll, és oda, ahová a színpadról vezet az út. Mert ez a slam. És pont. Libri Könyvkiadó

Lanczkor Gábor: Folyamisten

Az atyán páni félelem lett úrrá, amikor azt érezte, hogy a tagjai nem neki engedelmeskednek, hanem egy külső akaratnak, amely azt kívánja tőle, hogy álljon föl, és induljon meg a széksorok között a színpad felé. Katolikus ösztöneivel persze rögtön a Sátán jutott eszébe, és valóban, világosodott meg menet közben, miként is lehetett ennyire ostoba a nagy teológiai tudásával, hiszen Keföbu Ihatolu az Antikrisztus nagykövete!
Föllépett az alacsony színpadra, és megállt a borotvapengévé dermedt ostya előtt. Most már kíváncsi volt, várta, mi következik, fölkészült a harcra is.

Napjaink Londonjában egy fiatal grafikuslány brutális nemi erőszak áldozatává válik egy ködös éjszakai parkban. A tettes ismeretlen, a rendőrség tehetetlenül nézi a biztonsági kamerák zavaros felvételeit. A lány viszont úgy dönt, megtartja az aktusból fogant gyermeket. Az unokatestvérével, akivel közösen zenélnek az Anarchitecture nevű rockzenekarban, Indiába utazik, hogy kipihenje magát, mit sem sejtve arról, milyen természetfeletti erők tartják kézben sorsának törékeny fonalát.

Eközben Gellei János, egy Pest megyei katolikus plébánia papja egy fogyatékos kisfiú és egy Rómába vezető zarándokút kapcsán olyan kérdésekkel kénytelen szembenézni, amik nem csak a hitét, de elméjének épségét is veszélybe sodorják. Ságvári László pedig, aki Szeged és London között ingázva éli a fiatal magyar értelmiségiek vándoréletét, a két város folyóinak titkos életét kutatja, talán egy új világvallás első csíráit, talán csak a saját delíriumos álmait követve.

Lanczkor Gábor második regénye igazi XXI. századi, regényes ördöglakat, mely Magyarország lerobbant panelházaitól Anglia fülledt koncerttermeiig, Olaszország árnyas sikátoraitól India ezerszínű forgatagáig járja be a világot egy titokzatos mítosz nyomában, ami talán most, ennek a könyvnek a lapjain születik meg éppen. Libri Könyvkiadó

Márai Sándor: Fedőneve: Ulysses

Ahová most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem. ELSŐ KIADÁS. Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük.

Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés. Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését (Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról.

Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a hazáját gyűlölő emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. Hallgassuk őt érdeklődéssel, nyitott füllel! Helikon Kiadó

Jack Kerouac: Hazajáró lélek

Jack Kerouac (1922 - 1969) amerikai író, költő, művész, az általa életre hívott, beatnemzedék néven elhíresült irodalmi-baráti kör tagja. Stílusát, melyet ő spontán prózának nevezett, utazási élményei, alkohollal és drogokkal való kísérletei főként a kortárs jazz és a buddhizmussal kapcsolatos tanulmányai formálták. Legnagyobb hatású műve az Úton című regény, melyet saját állítása szerint spontán vallomásos technikával, javítások nélkül mindössze három hét alatt írt, s amelyet a kritikusok az új nemzedék hangja-ként méltattak.

Művészete nemcsak az irodalomban gyakorolt nagy hatást; olyan zenészek is merítettek tőle ihletet, mint Jim Morrison, bob Dylan vagy a Beatles zenekar. Trubadúr Kiadó

Gróf Bánffy Katalin: Ének az életből

Gróf Bánffy Katalin Magyarországon most először megjelenő memoárkötete egy fiatal arisztokrata lány szemszögéből meséli el a Bánffyak 20. századi történetét, benne őszintén vall a bonchidai kastély titkairól és a két világháború közti úri világ életéről. Hogyan látta az egyik legnagyobb erdélyi grófkisasszony író, grafikus, rendező, külügyminiszter édesapját és ünnepelt színésznő édesanyját? Milyen képet fest a világra rácsodálkozó ifjú hölgy a korabeli arisztokrata szokásjogról, a fényűző bálokról, a visegrádi és balatoni nyaralásokról?

Az írónő fiatalságának időszaka egybeesik a világháborús kataklizmával, ami végül szétszakította a családot: Bánffy Miklós a határ túloldalán maradt, a bonchidai kastélyban, amit előbb a németek bombáztak le, majd az oroszok foglaltak el. Bánffy Katalin Budapesten tartózkodott az ostrom után, itt esett szerelembe az amerikai követség katonai attaséjával, aki hamarosan feleségül vette. Amikor a háború után a grófnő férjét Marokkóba vezényelték, vele tartott a külszolgálatba. Helikon Kiadó