A wikipédia szerint Urbánszki László már elmúlt hatvan éves. Ám mégis egy új hang a történelmi regények piacán. Könyvei állandó szereplői a kategória sikerlistáknak. De vajon miben rejlik a sikere? A következőkben ennek is igyekszünk utánajárni.

Urbánszki Lászlót egészen kiskora óta érdekelte az olvasás. Ez mellé társult később az írás szeretete. Első novellái még 2008-ban, majd 2010-től folyamatosan jelentek meg a különböző antológiákban. Mi először a Nemtelen nemesek című könyve kapcsán kaptuk fel rá a fejünket. A különleges, egyedi történetvezetése, annak stílusa, meglepő, egészen fiatalos. Az a fajta történelmi megközelítés jellemző rá, hogy tanulunk az adott időszakról, de nem szárazan, hosszan, hanem könnyeden és szórakozva. Hiszen a pörgő események, humoros párbeszédek azt hivatottak szolgálni, hogy könyvének olvasója megszeresse a történelmet. Így pedig könnyen lehet.  

Az Anno Domini, eddig három kötetes sorozata egy csapásra ismertté tette az írót. A Gold Book Kiadó gondozásában megjelent három kötet, Vérszagra gyűl, Fegyver csörög, A lándzsa nemesei. Sokszor félve vesszük kezünkbe a különböző sorozatokat. Gyakran előfordul, hogy nem mindegyik kötet hozza az elvártakat. Urbánszki viszont teljesen felborít mindent. Hiszen kötetenként lett egyre jobb és jobb. Sokkal izgalmasabb, fordulatos és váratlan.

Vérszagra gyűl

A Vérszagra gyűl című regény a mongol betörés évében játszódik. A kedélyes nyugalomban élő, mocsárszéli kis faluba (ma Ladánybene) izmaelita kereskedőknek álcázott mongol felderítők, kémek érkeznek. Az idill rémálommá változik, amikor kiderül, hogy a csapat a közelgő, népeket elsöprő förgeteg előhírnöke: kisebb, de ugyanolyan pusztító szélvihar. A falu népe a mocsár mélyére rejtőzik, és szembeszáll a förgeteggel. Halászok, parasztok, nők és gyerekek küzdenek a hajdanvolt világ legjobb harcosai ellen a torokszorítóan izgalmas, életszerű hitelességgel megírt regényben.

Fegyver csörög

A regény a mongol kivonulást követő hónapokkal folytatja a szerző előző, Vérszagra gyűl című kötetének történetét. Bene falu élethalálharcának veteránjai, boldogulásukat keresve a Felvidékre mennek, ahol újra harcba kényszerülnek. Ezúttal láncpáncélos, majdnem sebezhetetlen óriásokkal kell viaskodniuk, bár ők csak élni akarnak. Látszólag védtelen embereket is harcba kényszerít szeretteik halála, és újra bebizonyosodik, hogy a „veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hősi eseményeit is felülmúlják.”

A lándzsa nemesei

Anno Domini 1242 nyara. Az egy évig király nélkül maradt országban tombol az erőszak. Felvidék hírhedt rabló bárója, Berencs nembeli Miklós rajtaüt a Pozsony megyei harcokból hazafelé tartó benei veteránok csapatán, és mindenüket elrabolja. A férfiak járommal a nyakukban, kötélre fűzve indulnak az örökös szolgasorsba, asszonyaiknak pedig még rosszabb sorsot szán a mohó nagyúr. A tatár háború poklát túlélő íjászok veszteségekkel ugyan, de kiszabadulnak, rettenetesen visszaütnek, és a végsőkig megalázzák a rabló bárót. Falujukba visszatérve megveszik az egyszer majd jólétet hozó marhagulyát, és látszólag minden rendben is van, de a Berencsek ura újra lecsap…

Az elkeseredett, kirabolt pásztorok, halászok nem tudnak belenyugodni, hogy egy báró bármit megtehet ellenük, de ha visszavágnak, az ország nemessége fordul szembe velük. „Szolga nem emelhet kezet főrangúra, és ha mégis, rettenetes halált kell halnia!” Egy lehetőségük van kitörni a szolgaságból: ha királyuk szolgálatába állva úgy küzdenek, ahogy még soha, hogy harcos szabadok (miles), a legkiválóbbak pedig serviensek, királyi vitézszolgák közé emelkedhessenek. Ha mindez sikerül, egyenlők lesznek bárkivel.

Mindenükből kifosztva, egy éhező ország közepén kell fegyvert, páncélt, lovakat szereznie Ladosnak és Elsének, Kerecsének pedig katonát faragni a parasztfiatalokból azokkal az embertelen módszerekkel, amit mongol uraitól tanult. Aki ezt a kiképzést túléli, az katona lesz, de vajon hányan élik túl?

Béla király 1242 őszén hadba indul, hogy visszavegye Harcias Frigyestől a tőle kizsarolt megyéket. A sors elégtételeként a tavasszal felprédált Pozsony vármegye ura, Hont-Pázmány Ehellős is rajtuk csaphat, Bécsig dúlja az osztrák hátországot.

Levente a király parancsait teljesítve Frigyes országát járja, majd egy zsoldos csapat tagjaként bejut Sopronba. Kockázatos tervet eszel ki, hogy benei társai segítségével utat nyisson a városba, de a tervek ritkán sikerülnek úgy, ahogy szeretnénk. Az ostromra érkező seregben ott találjuk Kerecse új csapatát, és a majd’ korlátlan hatalmú főurat, Miklóst is. A befolyásától megrészegült báró még korántsem teljesítette be bosszúját, de arra nem gondol, hogy a jogfosztott senkik is keresztülhúzhatják számításait. Leventének van egy terve…

Összefoglalva, miért érdemes Urbánszki László könyvet olvasni:

• hiteles
• újszerű
• különleges nyelvhasználat
• szórakoztató, humoros
• könnyeden tanít
• magyar
• izgalmas

… és miért ajánlja magát a szerző?

"Először azért, hogy fényesedjen a nevem, hogy gazdag és híres legyek… illetve, komolyra fordítva a szót: Ajánlom magam és az írásaimat azért, mert tisztítja az agyat, feltölt a múltunk iránti jogos büszkeséggel, és mert jópofa történetek! Bennük elegendő, de emészthető mennyiségű adattal és annyi életörömmel, amennyivel túl lehet élni a hétköznapokat. Hallelujah!"

További érdekességekért, információkért pedig mindenképpen csatlakozzatok a szerző facebook oldalához: