2015. jún 23.

Curtis: Csibészbiblia

írta: Szeretünk olvasni
Curtis: Csibészbiblia

Az elmúlt egy-két évben, több alkalommal uralta valamelyik ismert ember könyve a sikerlistákat. Majdnem minden hónapra jutott egy újabb könyvmegjelenés. Ezeknek a könyveknek, és magának a műfajnak eléggé vitatott a létjogosultságuk. 

Az olvasók többnyire kettő kérdést tesznek fel. Egyrészt, minek ilyennel elárasztani a könyvpiacot, aztán mi olyat tettek az adott személyek, hogy azt már rögtön könyvben kellene összefoglalni. Ott van az ö életük színtere, a bulvármédia, az bőven elegendő kell hogy legyen megmutatni magukat, életüket. Egy kicsit általánosításnak tűnik, de ez a kép alakult ki az úgy nevezett celebkönyvekről. Persze akadnak kivételek is. Sportolók, zenészek, írók akik eddig távol voltak a média világától.  

Soron következő ajánlónkban egy újabb könyvet hozunk a sztárvilágból. Akit érdekel, olvassa, akit nem, az kattintson tovább. Ezt azért is emeljük ki, mert sokan nem kedvelik az illetőt. 

curtis-csibeszbiblia.JPGCurtis Csibészbibliája körülbelül egy hónapja jelent meg, a zenéje iránt rajongók nagy örömére. Viszont ez a könyv nem csak arról szól. Legalább annyira szól a fociról, egy fiatal életéről, aki ment előre, és olykor meglepő húzásokkal, de elérte az általa kitűzött célt. A szókimondás, őszinteség jellemzi.Izgalmas volt betekinteni egy más világba, ami sokak számára idegen lehet. Az, hogy ez mennyire jön be az olvasóknak megint csak vitatott. Tulajdonképpen a könyvnek megvan a maga célcsoportja, aki tudja, mit fog kapni. Ismerik Curtist. Így el is olvassák. Aki nem ismeri, az maximum belelapoz a könyvesboltban, és eldönti van –e rá igénye. Érdekességként mindenképpen megéri kézbe venni. 

Vallomás csajozásról, rapháborúról, és magyar focivalóságról.

"Curtis vagyok, az újpesti huligán, aki ököllel üti a nőket, pénzért veszi a nézettséget és a hírnév reményében az utcagyerek stílust is hajlandó eldobni.
Jól tudom, sokan ezt gondolják rólam, de azzal is tisztában vagyok, hogy a legtöbben csak irigyek a sikereimre, mások féltékenyek rám, mert a csajuk engem akar - vagy már le is csaptam a kezükről... Nekem viszont tiszta a lelkiismeretem, istenfélő ember vagyok, akit az imádott anyukája tart rövid pórázon. Csak hát nincs könnyű dolga velem: iskoláskoromban a rendőrségről szedtek össze, mert egyedül szembe szálltam és téglákkal dobáltam meg egy busznyi kispesti drukkert; és azt is a családomnak köszönhetem, hogy édesapám halála után a bátyám nyakon csípett, s elindította az újpesti focikarrierem. Jóllehet, engem maga alá temetett a mocskos magyar futballközeg és egy máig az NB I-ben edzősködő szarházi megutáltatta velem a játékot, azt sem én, sem a Fradi-tábor nem felejti el soha, hogy egy "Köszönöm Istenem, hogy nem vagyok fradista" feliratú pólóban ünnepeltem a kecskeméti bajnoki címet az Üllői úti pályán.
Labdarúgónak készültem, de rapperként ismert meg az ország és nem tagadom, minden pillanatát kiélvezem és kihasználom a zenélésnek: a klubtulajok komoly pénzt fizetnek, hogy náluk csináljak bulit, és míg a korombeli srácok prostikat vesznek, engem a csajok ráncigálnak az ágyba.
De még mindig érnek meglepetések... Tőled kérte már anyuka, hogy a szeme előtt tedd magadévá a lányát? Vagy téged utaztatott már ki külföldre nő csak azért, hogy veled töltsön néhány éjszakát?
Na, ugye!
Curtis, az utca álma."

Art Nouveau Kiadó, 2015. 

 

Szólj hozzá