Maklári Tamás neve sokak számára egyet jelent bizonyos német nyelvkönyvekkel. Azt sajnos kevesen tudják, hogy az írónak nem olyan régen jelent meg egy regénye. A Teknős és az álmodozók. Egy új magyar iskolaregény.

A regény a rendszerváltás óta eltelt huszonöt esztendő változásairól készít kíméletlen bemutatást. Legyen szó akár társadalomról, vagy az iskolákról, fiatalokról.  A változást és a gondolkodásbeli különbségeket, kiteljesedést egy iskola zárt falain belül élhetjük át. teljesen elzárva a külvilágtól, hogy a „béke” minél tovább megmaradhasson, ne vegye át a polgárháborús hangulat az iskola feletti irányítást.

De az épület nyílászárói nem záródnak rendesen, a Nagyvilág büdös levegőjével fokozatosan telítődik az iskola. Egy abszurdnak tűnő, de a valóságban nagyon is logikus lépéssorozat eredményeként a játéknak induló diákigazgató-választáson egy ambiciózus és hatalomvágyó diák úgy dönt, a nap végén nem adja vissza ráruházott hatalmát és az igazgató székében marad.

A fiú néhány társával együtt mesteri technikával építi ki hatalmát az iskola falain belül, tanárok és diákok fölött, akik folyamatosan hátrálva addig-addig halogatják az ellenállás pillanatát, míg lelkileg teljesen el nem adósodnak. Nem mindenki adja fel a küzdelmet. A rajztanár – a közösség rossz lelkiismeretének gyulladt sebe – puszta jelenlétével bizonyítja, hogy igenis lehet nemet mondani a zsarnokságra és lehet vállalni az arcunkat, mármint azt a részét, ami még megmaradt belőle az elhúzódó diktatúra végére.

Napjainkban a könyv több szempontból érdekes lehet. A cselekmény, a viselkedés és a szereplők, karakterek tetteinek nyomon követése rengeteg kérdésre választ adhat. Választ adhat a jelenlegi dolgokra, amelyek körbevesznek minket. Ajánljuk a könyvet tanároknak, szülőknek és nem utolsó sorban a fiatal korosztálynak.

A szerzőről:
1971. november 22-én született Budapesten. Érettségi után egy évet Németországban dolgozott, majd a rá következő évben a katonai szolgálat alatt német-filozófia szakra jelentkezett az ELTE-re. 1992-ben felvételt nyert a József Attila Tudományegyetem német szakára, ahol később az olasz szakot is felvette. Az egyetem alatt családot alapított, született egy kisfia. Délelőtt órákra járt, délután és este pedig mindenféle alkalmi segédmunkát vállalt az árokásástól a tolmácsolásig.1998-ban német nyelv és irodalomból lediplomázott. Mindössze 26 napot dolgozott egy gimnáziumban, majd úgy döntött inkább nyelvkönyvírással foglalkozik. 

Egy idézet a könyvből:
"Katalin zavarodottan pillantott egyik titkárról a másikra.
– Fiúk, én tök hülye vagyok az iskolapolitikához, ebben ti sok­kal okosabbak vagytok nálam, de azt biztosan tudom, hogy a Sze­mölcsösök teljesen ártalmatlanok.
– Még hogy ártalmatlanok?! – csattant fel Lajos ingerülten. – Ők az ellenségeink!
– El-len-sé-ge-ink? – ismételte Kati lassan, tagoltan ejtve ki a szót, mintha csak egy új nyelv kifejezését magolta vol­na.
– Ha nem tudtad volna, a párbeszéd bármely formája árulás­nak minősül! Ellenségeink még a gyengeség jelének vélnék!
– De hát kik az ellenségeink?
– A kommunisták!
Katalin ajka lefittyedt az ámulattól.
– Azok meg kicsodák?
– Akik nem tartanak velünk!
– Mindenki?
– Mindenki, kivétel nélkül! És bármiféle közeledés vagy gesz­tus árulásnak minősül! Áruló lettél, úgyhogy húzz a búsba!" 

További érdekességek a könyvről a kiadó weboldalán: studiumkonyv.hu