Nemes Z. Márió 1982-ben született Ajkán. Foglalkozását tekintve költő, kritikus, esztéta. AZ ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett doktori fokozatot. Eddig két verseskötete jelent meg. Alkalmi magyarázatok a húsról és a Bauxit. Rendszeresen publikál irodalmi, képzőművészeti, filmes tárgyú kritikákat és szakszövegeket. A könyvhét idején jelent meg  A hercegprímás elsírja magát című, harmadik verseskötete.  Ezt ajánljuk mi most az olvasóknak.

Karó vagy, melyről elrepült a varjú

Nyilván könnyebb lekarózni
a kedvest, mintsem a végtelenbe
fúródni. De egyszerre a kettőt!
Bárcsak így igazulna meg a vágy
és a képzelet korrupt szövetsége.

A rigó csőre meg csontkoporsó.
De mit temettek bele? Valamiféle
csendet talán, állati és napkeleti
bölcseletet, ami zokogva pulzál
a szarusírban, hogy Rigócsőr
király dióként töri meg gőgöt?

A madártani kérdések asszonyba
fúlnak. (Az egyedfejlődésben
sincsen kegyelem.) Mi végre hát
büntetlen repülni? Dölyfös karó
vagy állattemető lennél szívesebben?
Akkor inkább már valami egyszerű.
Kő, vacak, esetleg sprotni.

A hercegprímás elsírja magát

Császári kemencében sütötték ki a szultán fejét,
legyen ropogós és európai. A keleti vonásokat azonban
a pörköléskor sem lehetett teljesen eltüntetni.
Mire kész lett, izmos kezek emelték ki a sütőből, nyelvek
csattogtak, mindenki szénfekete háremébe akart nyúlni.
A csonkból sugárzott a férfierő, és a legények megbabonázva
tülekedtek körülötte, miközben a menet a palota belső
termei felé indult, ahol a hercegprímás már tűkön ült.
Éhes a magyar, adjatok neki! – kiáltotta a titkos tanácsos,
hogy írmagja se maradjon az uralkodónak, aki oly elszántan
termett. Ezüst evőeszközökkel terítettek, az elfüggönyözött
fülkéből hárfa szólt, és ott volt még a hattyú is,
amit egy mesterséges tavon vezetett körbe két apród, akik
most szerelmesek, de két nap múlva megfojtják
egymást a hattyútollal beszórt madárházban.
A hercegprímás ránézett a fejre, és egycsapásra
elolvadtak belső szervei. A nemesi főnek olyan illata
volt, mint egy kismadárnak, amibe belesütötték az
anyamadarat is. Ferenc saját anyjára gondolt, és a vesszőzésekre.
Boldogan kezdett izzadni, mert nem hitte, hogy itt és most
talál rá a legkedvesebb barátra. Legszívesebben azonnal bele-
hatolt volna, hogy a koponyaüreget nyalja, ezt a férfi-mélyet,
mely Konstantinápoly ködével telten kínálja magát. Ferenc
még sohasem járt ott, de megérezte, hogy a szultán
mindig is a testvére volt, és most azért érkezett ropogós
díszben, mert a magyar férfiak annyira egyedül vannak.

Ahogy a borító, úgy a belső oldalak is képesek elborzasztani. Ezek a versek rólunk, a belső valónkról szólnak. Olykor fájnak, és csontig hatolnak. Mosolygunk, aztán rögtön a következő pillanatban már sírni volna kedve az embernek. Ez nem, ez nem lehet így. A különleges kötet igazi csemege a versek kedvelőinek.

Nemes Z. Márió: A hercegprímás elsírja magát – Libri Kiadó 2014.