Fegyvert s vitézt éneklek címmel immáron a negyedik novelláskötete jelent meg a Historium Kiadónak. Ezúttal a százötven éves török hódoltság áll a történetek középpontjában. Arról, hogy mégis hogyan születik meg egy ilyen kötet, Bíró Szabolcs kiadóvezetőt, a sorozat ötletgazdáját és szerkesztőjét kérdeztük.

Miért pont ezt az időszakot választottad fő témának?

A “Fiatal magyar prózaírók” című antológiasorozat a kötetek témáit tekintve eddig nagyjából történelmi időrendi sorrendben haladt. Az első kötet, a Sár, vér, levendula a középkorról mesélt, ezt követte A holló évszázada, mely a korszak végéről, a 15. századról, a Hunyadiak koráról szólt. Történelmünkben ezután a török kor következik, csakhogy a harmadik kötet tervezett megjelenésének ideje egybeesett az I. világháború kitörésének centenáriumával, emellett pedig nem mehettünk el szó nélkül. Így ugrottunk egy jó nagyot az időben, és a sorozat harmadik kötete a 100 magyar baka lett, melynek már a címe is beszédes: az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából mesél a Nagy Háborúról magyar szemmel. A negyedik kötetre aztán visszatértünk az eredetileg tervezett sorrendhez, és így jött, a Hunyadiak kora után logikusan, a 150 éves török hódoltság kora.

Minden bizonnyal számos pályamű érkezik be hozzátok. Hogyan lehet megszűrni a munkákat? Hogyan zajlik a „nyertesek” kiválasztása?

Eddig minden pályázatunkra durván harminc körüli értékelhető (azaz a pályázati kiírásnak minden tekintetben megfelelő) pályamű érkezett, kivéve a 100 magyar bakát, ott ötven fölött volt az elbírálásra váró művek száma. Mint a sorozat főszerkesztője és felelős kiadója, a határidő lejárta után én magam ülök neki, és olvasom el egyik beérkező írást a másik után. Durván két hetet vesz igénybe, mire minden írást – akár többször is – alaposan elolvasok, és különféle szempontok alapján osztályozok. Fontos megjegyeznem, hogy ez idő alatt semmi mással nem foglalkozom, minden egyéb munkámat félreteszem, hogy csakis a novellaválogatásra tudjak koncentrálni. A kiválogatást, majd a szerkesztést követően általában még ketten kapják meg a kész anyagot: Póda Erzsébet és Huszár Katalin, a kiadó állandó korrektorai, akik még hozzáteszik az egészhez a maguk hasznos munkáját. A pályázati határidő lejártától számítva durván egy hónapot vesz igénybe, hogy egy ilyen kötet teljesen elkészüljön, és nyomdába lehessen küldeni.

A Fegyvert s vitézt éneklek c. kötetben több ismerős névvel is találkozhatunk. Sőt, van, aki az eddig összes megjelent kötetben szerepelt. Az ő jelentkezésük garancia a megjelenésre?

Ennél a sorozatnál kizárólag a minőség jelenthet garanciát: nincs mutyizás, senki sem részesül előnyben a többiekhez képest. Azoknak a művei, akik a négy pályázat során mind a négy kötetbe bekerültek, ugyanolyan szigorú elbírálásban részesülnek, mint minden más pályázó alkotásai. Hogy ez a néhány szerző több kötetben, vagy akár minden eddigiben képviseltette magát egy-egy novellával, az semmi mást nem jelent, mindössze annyit, hogy ezek az alkotók kivételesen tehetséges fiatal írók, akik tisztességesen megdolgoznak a sikerért.

Ezúttal tizennégy írás került be a kötetbe. Mit mondanál ezekről röviden? Miben különböznek?

Szerencsére mindig sokszínű válogatás születik. Már a legelső kötetnél, a Sár, vér, levendulánál is feltűnt, hogy egyetlen szó, a “középkor” említésére mennyire különböző kép ugrik be, és abból a képből hány és hányféle történet születik az egyes alkotók fejében. Amennyire különbözőképpen meséltek a szerzők a Hunyadiak koráról vagy épp az első világháborúról, ugyanolyan színes a paletta a Fegyvert s vitézt éneklek lapjain is. A klasszikus férfi- és női nézőpontokon kívül például akad itt olyan történet, melyet gyerekszereplők szemén keresztül ismerhet meg az olvasó, és mégsem válik gyermeteggé, ifjúságivá a novella. Van, aki lidérces álmon keresztül szemléli a kort, van, aki a sakktáblára helyez egy cseppet sem kevésbé izgalmas összecsapást, mint ami a vérmezőkön zajlik. Gárdonyi kitörölhetetlen hatásaként természetesen a várostromok sem maradhattak ki a kötetből, de szerencsére mind a helyszínek, mind a szereplők, mind a történelmi alapszituációk és az elbeszélési módok változatosak az antológiában.

Jelenleg már folyamatban van az ötödik kötet összeállítása. Hogy áll a pályázat?

Az ötödik kötet egyszerre mesél majd a Rákóczi-féle, az 1848-49-es, illetve az 1956-os forradalomról. A címe is nemes egyszerűséggel annyi lesz: Forradalmak. Eddig kereken tíz pályamű érkezett be, de még van egy hónap a végéig, így nem izgulok: rendszerint minden pályázatunkra az utolsó két napon érkezik be a művek bő kétharmada, szerintem ez most sem lesz másképp. A Forradalmak az idei Ünnepi Könyvhétre jelenik meg, a sorozat záróköteteként. Igaz, eredetileg egy nyolckötetes széria terve lebegett lelki szemeim előtt, de végül úgy alakult, hogy a “Fiatal magyar prózaírók” ötkötetes sorozatként zárul. Úgy érzem, ezzel az öt kötettel nagyon sok fiatal tehetséget sikerült bemutatnunk a nagyérdeműnek, sokuknak a kezdő lökést is megadtuk egy komolyabb írói karrier befutásához, ugyanakkor pedig az olvasóknak is minőségi szórakozást biztosítottunk ezekkel a kötetekkel. Remélem, ahogy az első három kötetet is szerették, úgy szeretni fogják az olvasók a Fegyvert s vitézt éneklek c. antológiánkat is, és persze a nyár elején érkező Forradalmakat.

Köszönjük szépen a válaszokat! A pályázatról itt olvashatnak bővebben az érdeklődők.